Níkosz Déndiasz görög külügyminiszter felszólította az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az EU-török vámunió teljes körű felfüggesztésének lehetőségét - közölte az ANA-MPA görög hírügynökség kormányzati forrásokra hivatkozva kedden.
Az Európai Bizottság a minap fogadta el és mutatta be a Nyugat-Balkánra vonatkozó 9 milliárd eurós átfogó gazdaságélénkítési és beruházási tervét, és ennek apropóján küldött a Portfolio szerkesztőségének vélemény cikket a testület magyar tagja, Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos. Az alábbiakban az ő cikkét közöljük.
Lengyelország azután jelentette be szándékát a PKN-ben való tulajdonosi hányadának növelésére, hogy az olajfinomító egyesülni fog a versenytárs Lotosszal. A bejelentés az állami eszközökért felelős miniszterhelyettestől érkezett. Az állam egyelőre 27 százalékos részesedéssel rendelkezik a PKN-ben, míg a Lotosban 53 százalékot birtokol.
Az Európai Unió még az év vége előtt kereskedelmi megállapodást akar kötni az Egyesült Királysággal, de nem minden áron - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőinek kétnaposra tervezett tanácskozására érkezve csütörtökön. Mindezt azután mondta, hogy tegnap videókonferencián tárgyalt Boris Johnson brit kormányfővel, aki eredetileg a mai határidőt jelölte meg magának és kormányának a megegyezésre, így most az EU-csúcsról szivárgó jelzésekre vár, hogy eldöntse: akar-e tovább tárgyalni az EU-val és milyen keretek között.
Minden tagország egyidejűleg, népességarányosan fog hozzájutni a koronavírus elleni oltóanyagokhoz, amíg azonban nem állnak rendelkezésre a jóváhagyott vakcinák, az alapvető egészségügyi és népegészségügyi szolgáltatások és programok fenntartása mellett továbbra is gondoskodni kell a vírus terjedésének enyhítéséről - közölte az Európai Bizottság csütörtökön a ma kezdődő EU-csúcsra időzítve, amelynek egyik napirendi pontja éppen a járvány elleni védekezés és a vakcinaelosztás összehangolása. A csúcs előtti mai brüsszeli bejelentkező videójában orbán Viktor kormányfő is ezeket emelte ki, mint legfőbb témák.
Az állami támogatások jogával nem ellentétes a vállalkozások progresszív szerkezetű forgalmi adóval való megadóztatása - mondta ki a főtanácsnok csütörtökön megjelent indítványában. Ennek értelmében a lengyel kiskereskedelmi adó és a magyar reklámadó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot.
Csak néhány órával előzte meg Novák Katalin tárca nélküli miniszter tegnapi nagy lakásfelújítási bejelentése azt, amit egyébként tegnap Brüsszelben szintén bejelentettek: hatalmas épületfelújítási programot hirdetett meg az Európai Bizottság. Nagyon úgy tűnik, hogy a két dolog összekapcsolódik, és ugyanígy EU-s programból (is) finanszírozhatja majd a kormány a családoknak szintén minap belengetett napelemes beruházási pályázatot. Egyelőre azért nem mondta el sem a lakásfelújítási, sem a napelemes lehetőség részleteit a kormány, mert még az EU-ban is csak most alakulnak ki a végső keretek, konkrétan a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alap részletszabályai. Mindenesetre a megelőlegezett itthoni bejelentések a felkészülést és a várakozások menedzselését jól szolgálják, hogy lendületet vehessen 2021-ben a járvánnyal küzdő gazdaság.
Nagy jelentőségű volt a keddi (tegnapi) nap az EU-pénzek és a jogállamiság összekapcsolása témájában, mert a lengyel kormányfő-helyettes költségvetési vétóra, a magyar igazságügyi miniszter pedig az egész uniós költségvetési döntéshozatal „túszul ejtésének” lehetőségére figyelmeztetett a holnap kezdődő kétnapos EU-csúcs előtt. Így még Angela Merkel német kancellár is elismerte, hogy nehezebb ennek a vitának a megoldása, mint gondolták, de majd valahogy sikerül. A tagállami kompromisszumra sürgősen szükség lenne, mert addig nem indulhat meg az uniós helyreállítási alap és a normál költségvetés kifizetése, amire epekedve várnak sokan. A gond azonban az, hogy tartósak és hatalmasak a különbségek a tagállamok követelései között, így az EU soros elnökségét vivő Merkelnek minden diplomáciai tapasztalatát és befolyását be kell vetnie ahhoz, hogy ebből a patthelyzetből ki tudja rángatni a közösséget. A potenciális kiút, a kompromisszum tartalma várhatóan erős visszatartó erőt jelent majd idehaza a 2021 utáni EU-pénzes visszaélések, korrupció, szabálytalanságok, csalás terén, mert az igazságszolgáltatás hathatósan fel fog ezek ellen lépni.
Az összes (mind a hét kohéziós politikai) Operatív Programban élt a magyar kormány azzal a koronavírus-járvány miatt tavasszal megadott lehetőséggel, hogy állami önrész nélkül 100%-ban EU-pénzből finanszírozhassa az idei és 2021-es uniós fejlesztéseket – derült ki az Európai Bizottság hétfőn közzétett összesítéséből. Olyanra csak a horvátoknál és nálunk van példa, hogy mindegyik programban éltek volna ezzel a gáláns lehetőséggel. Egy másik nagy könnyítés (az éves előlegek gyors kiutalása) szintén nagyon jól jött a magyar költségvetésnek: a 873 milliós összeg a negyedik legnagyobb volt az összes tagállam között.
Igenis megvalósítható a hatástanulmányok alapján az 55%-os kibocsátáscsökkentés 2030-ra és azért kell ehhez az ambiciózus célhoz ragaszkodni, mert minél később lépünk, annál nehezebb lesz, ezért már ezen a héten bemutatjuk egy átfogó uniós épületkorszerűsítési program első terveit – mondta a hvg.hu-nak adott interjúban Frans Timmermans. Az Európai Bizottság zöld átállásért felelős ügyvezető alelnöke múlt pénteken részt vett a Budapesti Klímacsúcson, ennek apropóján nyilatkozott a lapnak és bevallotta, hogy korábbi feladatköre, a jogállamisági ügyek kezelése nehezebb volt a mostani munkakörénél. Magyarország kapcsán leszögezte, hogy független igazságszolgáltatás és független média nélkül nincs jogállamiság sem.
Koronavírusos az Európai Bizottság egyik tagja, Marija Gabriel. Ezt ő maga jelentette be szombaton. A bolgár politikus az eddigi legmagasabb rangú brüsszeli tisztségviselő, aki elkapta a vírust.
„Beruházás, beruházás, beruházás” – hangsúlyozta a következő évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladatát a Budapest Economic Forumon tartott előadásában Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai tanácsadója és ennek során a beruházások egyik fontos finanszírozási forrására, a következő években bőségesen elérhető EU-pénzekre mutatott egy látványos ábrát.
Az Európai Parlament tegnapi ülésén nagy többség mellett megszavazta a klímarendeletet, amelynek többek között fontos része, hogy az üvegházhatású kibocsátásokat a korábbiaknál is nagyobb mértékben kellene csökkenteniük a tagországoknak 2030-ig. A rendelet elsődleges célja az lenne, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé válhasson. A tagországok vezetői a jövő hei csúcstalálkozójukon fognak további egyeztetéseket folytatni.
A Nyugat-Balkán országaiban az elvárt eredmények messze elmaradnak az uniós tagsági követelményektől, Törökország pedig távolodott az Európai Uniótól, ugyanis jelentős visszaesés történt a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás függetlensége területén - közölte az Európai Bizottság kedden.
Leszavazták a magyar és a lengyel kormány képviselőjét szerdán Brüsszelben az uniós nagykövetek ülésén, azaz megkapta a szükséges támogatást a német soros elnökség javaslata az EU-pénzek és a jogállamisági feltételek összekötésére. Csak látszólag jó hír, hogy megy tovább a javaslat a maga útján, ugyanis délután a német soros elnökség illetékese már arról nyilatkozott, hogy a későbbi magyar és lengyel (illetve az északi kormányok) vétóveszélye miatt az egész helyreállítási alap és uniós költségvetés elfogadása is csúszhat, így maga az európai gazdasági kilábalásra is komoly veszélyek leselkednek.
Hét területen jelölt meg konkrét problémákat Magyarország kapcsán ma az Európai Bizottság az első jogállamisági jelentésének 28 oldalas sszefoglalójában, és további számos egyéb ügyet is részletesen kifejtett a 25 oldalas külön magyarországi jelentésében. Fontos, hogy nem ezen a jelentésen múlnak Magyarország 2021 utáni uniós pénzei, mert a jogállamiság és az EU-támogatások kifizetésének összekötése egy teljesen másik mederben zajlik. Így a mai jelentéssel inkább egy párbeszédet akar elkezdeni a Bizottság a tagállamokkal és annak hatóságaival, akik eddig gyakran azzal vágtak vissza a felvetett problémákra, hogy "de hát más tagállamban ilyen és olyan gyakorlat van". Most ezt azzal akarja kiküszöbölni a testület és akarja értelmes mederbe terelni a vitát, hogy mind a 27 tagállamot egységes szempontrendszer szerint világította át és ezek alapján jött ki a jelentésével. Ezzel együtt Varga Judit magyar igazságügyi miniszter a konkrét kritikákra reagálás nélkül élesen bírálta az anyag tartalmát, a megállapításokat és a felhasznált forrásokat is.
Pontosan tudom, hogy milyen volt jogállamiság nélkül a kommunista Csehszlovákiában élni, sosem támadtam a magyar embereket, sőt, minden elismerésem az övék a döntéseikért; a demokrácia pedig azt jelenti, hogy a kormányok cselekedeteit igenis lehet bírálni, mert senki sem állhat a kritikák felett – lényegében ezekkel a mondatokkal vágott vissza Vera Jourová, a jogállamisági jelentésért felelős uniós biztos Orbán Viktor magyar kormányfőnek, aki a minap Jourová lemondását követelte. A Politicónak a jogállami terület mindkét illetékes uniós biztosa nyilatkozott és a lap betekintést nyert a ma nyilvánosságra kerülő első jogállamisági jelentésbe is. Ez Magyarország kapcsán a bírósági rendszer függetlenségének sérülését látja, illetve a médiapiaci viszonyokat fokozott kritikával illeti. Szerda délután aztán bemutatták a konkrét jelentést is, erről ebben a külön cikkben számoltunk be.
Európa nem csendes, „Brüsszel” újra lendületbe jött: a lezártság elmúltával új és új kezdeményezéseket indít el az Európai Bizottság. Elővesznek régóta égető kérdéseket, de új frontokat is nyitnak. Ebben a hullámzásban erős szemű, távolra látó kormányos kell, az Unió felépítése azonban azt is lehetővé teszi, hogy a hullámok irányát is befolyásoljuk. Európa-elemző vendégszerzőnk, Szabó S. László, ezeket a lehetőségeket boncolgatja.
Megkapta Orbán Viktor kormányfő levelét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és teljes a bizalma Vera Jourova alelnökben, uniós biztosban, akit a magyar kormányfő ma lemondásra szólított fel – üzente a Bizottság szokásos déli brüsszeli sajtótájékoztatóján az illetékes szóvivő.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, melyben tájékoztatta, hogy Magyarországot és a magyar embereket sértő kijelentései miatt felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat a testület alelnökével, Vera Jourovával - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kedd reggel. Hozzátette: Orbán Viktor álláspontja szerint az EU-biztosnak a tisztségéből való távozása elengedhetetlenül szükséges. Ezzel viszont nem ért egyet Ursula von der Leyen, akinek teljes a bizalma Vera Jourovában, így megvédte őt - derült ki az Európai Bizottság kedd déli brüsszeli sajtótájékoztatóján, amiről ebben a cikkben számoltunk be.